Badacsonytördemic - Káptalantóti

December 29., 2012

~12 km / 4,5 h

Amit láttunk: 

Badacsonytördemic  Hősök útja - Szőlőskertek - Bujdosók lépcsője - Rodostó turistaház - Tördemic kilátóhely - Badacsony - Bazalt orgonasípok - Kisfaludy kilátó - Kőkapu - Présházak - Gulács - Köbölkút - Káptalantóti

Közérzet:

Emelkedő - Kaptató - Lépcső - Még több lépcső - Tanúhegyek - Kilátópontok sorozata - Magával ragadó táj - Hatalmas kiterjedésű szőlőskertek - Présházak - Nyaralók - Kiépített pihenők helyek - Turista csoport - Kanyargó ösvények - Szürke marha - Hideg, némi napsütéssel

Az utolsó túránk ebben az évben. Szerettünk volna valami különlegeset, így a Badacsony mellett döntöttünk. Már régóta terveztük, de a 464 bazaltlépcső eddig elvette a kedvemet, pedig nem is volt olyan vészes. Okosan pihenőpontokat építettek a lépcsősoron, hogy tudjunk erőt gyűjteni mielőtt végleg feladnánk és visszafordulnánk. A fennsíkra felérve megkönnyebbülten indultunk tovább a Kisfaludy kilátó felé. Persze itt már nem úsztuk meg, belefutottunk egy jókedvű turista csoportba, még nálunk is többen voltak. Ha eddig nem említettem volna, 12 főt sikerült rávenni egy családi kirándulásra :). A lelkesedés persze folyamatosan csökkent, ahogy emelkedtünk, de a kilátás kárpótolt. Visszafelé átmásztunk a Gulácson, tartottuk a lelket a többiekben. Ritkán kell ennyiszer elmondanom, hogy mindjárt odaérünk és nem lesz több emelkedő. Minden hitelem elvesztettem mire elkezdtünk ereszkedni és leértünk Káptalantóti határába. A faluba bevezető aszfaltút unalmas lett volna, ha nincs alkalmunk megfigyelni egy szürke marha gulya délutáni ejtőzését az út mellett a Csobánccal a háttérben.

Túrajelzések: 100%, végig lehetett követni. 

Logisztika: Badacsonytördemic vasútállomáson hagytuk az egyik autót, innen gyalogoltunk vissza Káptalantótiba, ahol a másik autót hagytuk.

Kilátás a Kisfaludy kilátóból

Bujdosók lépcsője

Kőkapu

Csobánc

Úrkút - Városlőd

December 27., 2012

~8 km/ 2 h

Amit láttunk:

Csárda hegyi Őskarszt - Csollányos völgy - Kalandpark - Városlőd

Közérzet:

Kellemes séta - Semmi emelkedő - Hideg, melengető napsütéssel - Sár - Panaszkodó vállalkozó

A nap szépen sütött, így rávettük végre magunkat, hogy kimozduljunk. Persze semmi megterhelőt nem terveztünk Karácsony után, az Úrkút környéki szakasz befejezése jó választásnak tűnt. Röpke két óra alatt megjártuk. Az autók elhelyezése és az odajutás tovább tartott. A Sobri Jóska Kalandparknál értük el Városlődöt, a helyiek elpanaszolták, hogy az utóbbi évben csak pár százan látogatták a korábbi napi több ezer helyett. Megígértük, hogy nyáron visszajövünk és tovább sétáltunk. Elhagytuk a faluszéli cigánytelepet, majd megcsodáltuk a téren a helyi Betlehem plüssállatait és elindultunk haza.

Túrajelzések: 100 %, végig lehetett követni az utat, nem tévedtünk el. 

Logisztika: Ismét két autóval mentünk. Az egyiket Városlődön hagytuk a Szabadság téri katolikus templom mellett. A másikat Úrkúton az Őskarszt közelében. Úrkútról sétáltunk vissza Városlődre.

Nagykovácsi - Hűvösvölgy

November 24., 2012

~11 km/ 3,5 h

Amit láttunk:

Nagykovácsi - Zsíros hegy - Remete barlang - Remete szurdok - Ördög árok - Máriaremete - Hűvösvölgy Gyermekvasút

Közérzet:

Kellemes séta - Villák - Túrázók - Futkosó kutyák - Muflon Itató - Kávé - Sziklák

Egyre rövidebbek a nappalok, a túráink is egyre rövidebbek. Kellemes sétával jutottunk el Hűvösvölgyig. Ez alkalommal nem történt semmi rendkívüli. A hosszú ösvényeken kutyák és teljesítmény túrázok száguldottak el mellettünk. Soha nem értettem miért kell ennyire sietni, elszalad mellettük a természet és észre sem veszik. Egyszer-egyszer le is tértünk az útról és megnéztük a panorámát, Remete barlangot. A nap fénypontja egy jó kávé volt a Muflon Itatóban, ahol megtudtuk, hogyan kell jó kávét főzni és, hogy jó a Becherovka is, ha nincs pálinka. Ide visszatérünk még, feltéve, ha megállnak és nem építik be palotákkal az erdőt. 

Logisztika: Hűvösvölgyben hagytuk az autót a gyermekvasútnál. Onnan 63-as busszal elmentünk Nagykovácsi végállomáshoz. A zöld jelzésen elindultunk fel a Zsíros-hegyre, majd rátérve a kékre vissza Hűvösvölgybe.

Túrajelzések: 100%, remekül ki vannak táblázva az irányok, látnivalók. Az első tábla közvetlenül a buszmegállónál van, ahol leszálltunk.

Tippek: Zsíros-hegyre Nagykovácsiból 40 perc alatt felértünk, onnan több ösvényen is el lehet indulni, illetve van fent egy tisztás kutyát futtatni és persze a Muflon Itató a fáradt gazdinak.

Zsíros-hegyről

Remete-hegyről

Máriaremete

Nem hittünk a szemünknek. Igen, így is lehet segíteni a túrázókat!

Ez pedig kifejezetten nekem szólt, aki nem tudja, merre van jobbra és balra

Tapolca - Szigliget - Badacsonytördemic

Szeptember 29.,2012
~17 km/ 5 h

Amit láttunk:

Tapolca vasútállomás - Tanúhegyek - Bazaltorgonasípok - Szent György hegy - Szigliget - Badacsonytördemic

Közérzet:

Aszfalt - Szőlőtáblák - Présházak - Finom útszéli szőlő - Szerpentin - Kaptató - Tapolcai medence - Bazaltlépcsők - Borpincék - Aszfalt - Még több aszfalt - Várkapu - Ünneplés - Szüreti felvonulás - Fáradtság

Több, mint egy hónap telt el és eddig nem tudtam magam rávenni, hogy ezt a túrát lejegyzeteljem. Nem igazán tudnám megmagyarázni miért, a fáradtságon kívül nincsenek rossz emlékeim. Ha a részletekre nem is, a hosszú aszfaltútra tisztán emlékszem. Sétával kezdődött, végig, hosszan végig a tapolcai vasútállomástól a Kisapátiba tartó aszfaltúton. Jó félórás autókerülgetés után letértünk végre a szőlőtáblák közé. Persze, hogy nem hagytuk ki, megkóstoltuk kicsit az útra kicsüngő fürtöket. A présházakat látván eszembe jutott, hogy biztos lesz majd boros pince is a közelben. Elhagyva a szőlőtáblákat elkezdtünk felkapaszkodni a bazalt orgonasípokhoz. Meglepően gyorsan felértünk. Hatalmasak. Nem láttam még eddig közelről. Már ezért megérte a hosszú  aszfaltséta. Tovább sétálva emelkedtünk még kicsit és az ösvényről kiérve egy mezőn találtuk magunkat, a hegy tetején, ahonnan kitárult előttünk a Tapolcai medence a tanúhegyekkel. A mező mesébe illő, csak a lila tehenek hiányoztak. A padokon röviden megpihenve elindultunk lefelé a hegyről. Igazam volt, találtunk boros pincéket. De miután lefelé jövet elkavarodtunk kicsit a jelzésekben, ki kellett hagynunk. A következő másfél óra felejthető, már el is felejtettem. Hosszú, hosszú aszfaltséta, végig a bicikliúton, eljutottunk egészen a szigligeti vár kapujához. A hosszú aszfalton kutyagolás annyira elvette a kedvünket, hogy a várba már nem mentünk be, inkább megnéztük a szüreti felvonulást és visszaindultunk Tördemicre az autóhoz.  

Logisztika: Az autót Badacsonytördemic vasútállomáson hagytuk, elvonatoztunk Tapolcára és visszasétáltunk.

Tippek: A Szent György-hegy önmagában megéri. Össz-vissz két-három km. Ki lehet hagyni a sok aszfaltot.


Túrajelzések: 90% eltévedtünk lefelé jövet a Szent György-hegyről

Bazaltorgonák

Bazaltlépcső

A tanúhegyek