November 3.,2012
~19 km (+2)/ 5 h
Amit láttunk:
Dorog, Piliscsaba vasútállomás - Kesztölc utcái - Piliscsév dombon ülő temploma - Kétágú hegy - Dorogi medence dombjai - Klastrompuszta
Közérzet:
Napsütötte ösvények - Hosszan elnyúló mezők - Löszfal - Homokba süppedő bakancs - Susnyás - Apró falvak - Elveszett turisták - Dagonya
Szombat kora reggel indultunk, hogy elérjük a vonatot Dorog felé. Nem szeretek korán kelni, így nem indult jól a nap és sajnos nem is folytatódott jobban. Csak Dorogról kiérve, az ösvényre rálépve tudtam fellélegezni. Közben azon gondolkoztam, miért nem jelezték a honlapon, hogy felszedték a vonat síneket felújítás miatt és buszok közlekednek a Piliscsaba-Dorog vonalon, illetve a vonal közelében, nem érintve létfontosságú állomásokat. Nincs baj igazából a buszokkal, végül eljutottunk Dorogra a vasútállomáshoz. Csak egy órát csúsztunk, mire megtaláltuk a dorogi vasútállomást, ahol egy teremtett lélek nem volt. A pecsételés is elmaradt. Szerencsére a túra kárpótolt.
Mire ráleltünk végre a túra ösvényére, a kezdeti hideg és köd is eltűnt. Kellemesen melengető nap vette át a helyet. A Kétágú-hegy alatti mezőre felérve már rendesen kimelegedtünk. A mező hosszan vezetett a hegy lábánál, volt időnk gyönyörködni az alattunk elterülő völgyes, dombos, hegyes, apró falvakkal tarkított kilátásban. Kicsit úgy éreztem magam, mintha hobbit-falva terülne el a lábunk alatt. Elérve Klastrompusztát megpihentünk kicsit, találkoztunk pár elveszett turistával. Rémlett, hogy láttuk őket Piliscsabán, mielőtt felszálltunk a buszra, de úgy tűnik nem egy ösvényen jártunk. Ahogy leértünk Piliscsévbe, letakarítottuk a sarat a bakancsunkról és indultunk is tovább, hogy sötétedés előtt visszaérjünk. A löszös, homokos úton haladva, illetve inkább vánszorogva azon tűnődtünk, miért is csúsztunk meg reggel.
Megkérdeztük reggel a buszon ugyan hol kell leszállni a dorogi vasútállomáshoz. Mire közölte egy középkorú hölgy, hogy a Fortunánál. Igen, köszönöm, mondtam, majd ő leszállt. Aztán párommal összenéztünk, de mi az a Fortuna? Így sikerült persze nem a Fortunánál leszállnunk. Ismét próbálkoztunk. Levettünk egy nénit a biciklijéről, ő helyi, tudnia kell, merre van a vasútállomás. Mondta is, "itt be egyenesen". Egy kilométert gyalogoltunk mire feltűnt a vasútállomás árválkodó épülete. Rohantunk is a pecsétért, bajuszos úr furán néz ránk, de azért elővett egy pecsétet, látom hezitál. Kérdezem mi a probléma, mire ő közli, hogy ide Dorog van írva a füzetbe. Igen, mondom, az lenne a cél. Rendben, de ez nem Dorog állomás. Séta vissza, buszra fel. Mindig megdöbbent az emberek segítőkészsége. Mire kielemeztük a reggeli helyzetet már be is értünk Piliscsabára. Úton az autóhoz elköszöntünk az utca kutyájától. Reggel kint sétált, most este már kerítés mögül köszönt el tőlünk.
Ami a legjobban tetszett:
A Kétágú-hegy lába alatti mezőről letekinteni a Dorogi medencére
Logisztika: Piliscsaba vasútállomáson hagytuk az autót. Könnyen megtaláltuk. Azt már megtanultuk, hogy minden vasútállomás a Vasút utcában van. Innen terveztünk elvonatozni Dorogra, majd séta vissza Piliscsabára.
Tippek: A helyszíneket rövidebb úton is meg lehet közelíteni. Piliscsév főtere szimpatikus volt autóparkolás szempontjából, onnan kényelmesen fel lehet sétálni Klastrompusztára, majd onnan a mezőre, elég a kék jelzést követni végig a Basa utcán. Akár kutyával is. Kesztölc felől lankásabb, a Cseresznyéshát utcán indulva könnyebben meg lehet közelíteni ezeket a helyszíneket, bár elég kihalt volt a falu. Piliscsév és Piliscsaba közti szakasz önmagában nem sok látnivalót tartogat, ugyanezt tudnám elmondani a Dorog és Kesztölc közötti ösvényről.
Piliscsév, Hősök tere 47° 40' 43.5" N, 18° 49' 7.7" E
Kesztölc, Hársfa Söröző 47° 43' 4" N, 18° 46' 52.2" E
Túrajelzések: 110% egyértelmű kék jelzések iránymutatással, városon kívül és belül. Ez volt az első túránk, hogy nem tévedtünk el egyszer sem, sőt, már jó előre látszottak a jelzések, így sikerült gyorsan haladni
 |
| A susnyás |
 |
| Klastrompuszta |
 |
| A Kétágú-hegy mezeje |
 |
| Út Piliscsabára |
 |
| Piliscsaba |
