KiRándulunk

Zádor

Zádor

Piliscsaba - Nagykovácsi

Január 19., 2013
~15 km / 4,5 h

Amit láttunk:
Piliscsaba - Csaba hegy - Nagy Szénás - Erzsébet kút - Kőris völgy - Kutya hegy - Muflon itató

Közérzet:
Hideg - Várakozás - Hó - Kaptató - Friss hó - Csend - Nyugalom - Érintetlen táj - Hófehér - Forralt bor

Az idei első túránk elég fájdalmasra sikerült. Átfagyva érkeztünk meg Piliscsabára, miután benéztük a buszt, az orrunk előtt ment el, egy órás késésben voltunk. A havas táj és friss levegő viszont kárpótolt mindenért, pedig a negyven centi hóban rettenetes nehéz volt haladni. A tüdőm kiesett mire felértünk Nagy-Szénásra. Számoltam a lépéseket felfelé, ekkor már nem fáztunk. Messziről hallani lehetett már a hegytetőn szánkózó gyerekeket. Lefelé menet a felkapaszkodó arcokon láttam, hogy nem vagyok egyedül, másnak is nehezére esik feljutni a hegyre. Semmi másra nem tudtam gondolni, csak a forralt borra és kávéra Nagykovácsiban, ami megkoronázta fárasztó napunkat. Ide tavasszal is visszajövünk.

Túrajelzések: 60%, lehet csak a hó miatt nem láttuk a jelzéseket. Többször eltévedtünk és visszafordultunk, így a tervezettnél sokkal hosszabbra sikerült az amúgy is hosszú túra, amin a hóhelyzet sem segített. Végül a piros jelzésen mentünk fel Nagy-Szénásra. Ráadásul Nagykovácsiban is ide-oda járkáltunk, mire megtaláltuk az Itatóhoz vezető utat!

Logisztika: Busszal mentünk ki Piliscsabára, ott gyorsan elintéztük a pecsétet a vasútállomáson. Majd átgyalogoltunk Nagykovácsiba. Onnan busszal jutottunk el Hűvösvölgyig és tovább a Szentlélek térre.




Kőris-völgy

Nagy-Szénásról


Badacsonytördemic - Káptalantóti

December 29., 2012
~12 km / 4,5 h

Amit láttunk: 
Badacsonytördemic  Hősök útja - Szőlőskertek - Bujdosók lépcsője - Rodostó turistaház - Tördemic kilátóhely - Badacsony - Bazalt orgonasípok - Kisfaludy kilátó - Kőkapu - Présházak - Gulács - Köbölkút - Káptalantóti

Közérzet:
Emelkedő - Kaptató - Lépcső - Még több lépcső - Tanúhegyek - Kilátópontok sorozata - Magával ragadó táj - Hatalmas kiterjedésű szőlőskertek - Présházak - Nyaralók - Kiépített pihenők helyek - Turista csoport - Kanyargó ösvények - Szürke marha - Hideg, némi napsütéssel

Az utolsó túránk ebben az évben. Szerettünk volna valami különlegeset, így a Badacsony mellett döntöttünk. Már régóta terveztük, de a 464 bazaltlépcső eddig elvette a kedvemet, pedig nem is volt olyan vészes. Okosan pihenőpontokat építettek a lépcsősoron, hogy tudjunk erőt gyűjteni mielőtt végleg feladnánk és visszafordulnánk. A fennsíkra felérve megkönnyebbülten indultunk tovább a Kisfaludy kilátó felé. Persze itt már nem úsztuk meg, belefutottunk egy jókedvű turista csoportba, még nálunk is többen voltak. Ha eddig nem említettem volna, 12 főt sikerült rávenni egy családi kirándulásra :). A lelkesedés persze folyamatosan csökkent, ahogy emelkedtünk, de a kilátás kárpótolt. Visszafelé átmásztunk a Gulácson, tartottuk a lelket a többiekben. Ritkán kell ennyiszer elmondanom, hogy mindjárt odaérünk és nem lesz több emelkedő. Minden hitelem elvesztettem mire elkezdtünk ereszkedni és leértünk Káptalantóti határába. A faluba bevezető aszfaltút unalmas lett volna, ha nincs alkalmunk megfigyelni egy szürke marha gulya délutáni ejtőzését az út mellett a Csobánccal a háttérben.

Túrajelzések: 100%, végig lehetett követni. 

Logisztika: Badacsonytördemic vasútállomáson hagytuk az egyik autót, innen gyalogoltunk vissza Káptalantótiba, ahol a másik autót hagytuk.


Kilátás a Kisfaludy kilátóból
Bujdosók lépcsője
Kőkapu

Csobánc

Úrkút - Városlőd

December 27., 2012
~8 km/ 2 h

Amit láttunk:
Csárda hegyi Őskarszt - Csollányos völgy - Kalandpark - Városlőd

Közérzet:
Kellemes séta - Semmi emelkedő - Hideg, melengető napsütéssel - Sár - Panaszkodó vállalkozó

A nap szépen sütött, így rávettük végre magunkat, hogy kimozduljunk. Persze semmi megterhelőt nem terveztünk Karácsony után, az Úrkút környéki szakasz befejezése jó választásnak tűnt. Röpke két óra alatt megjártuk. Az autók elhelyezése és az odajutás tovább tartott. A Sobri Jóska Kalandparknál értük el Városlődöt, a helyiek elpanaszolták, hogy az utóbbi évben csak pár százan látogatták a korábbi napi több ezer helyett. Megígértük, hogy nyáron visszajövünk és tovább sétáltunk. Elhagytuk a faluszéli cigánytelepet, majd megcsodáltuk a téren a helyi Betlehem plüssállatait és elindultunk haza.

Túrajelzések: 100 %, végig lehetett követni az utat, nem tévedtünk el. 

Logisztika: Ismét két autóval mentünk. Az egyiket Városlődön hagytuk a Szabadság téri katolikus templom mellett. A másikat Úrkúton az Őskarszt közelében. Úrkútról sétáltunk vissza Városlődre.






Nagykovácsi - Hűvösvölgy

November 24., 2012
~11 km/ 3,5 h

Amit láttunk:
Nagykovácsi - Zsíros hegy - Remete barlang - Remete szurdok - Ördög árok - Máriaremete - Hűvösvölgy Gyermekvasút

Közérzet:
Kellemes séta - Villák - Túrázók - Futkosó kutyák - Muflon Itató - Kávé - Sziklák

Egyre rövidebbek a nappalok, a túráink is egyre rövidebbek. Kellemes sétával jutottunk el Hűvösvölgyig. Ez alkalommal nem történt semmi rendkívüli. A hosszú ösvényeken kutyák és teljesítmény túrázok száguldottak el mellettünk. Soha nem értettem miért kell ennyire sietni, elszalad mellettük a természet és észre sem veszik. Egyszer-egyszer le is tértünk az útról és megnéztük a panorámát, Remete barlangot. A nap fénypontja egy jó kávé volt a Muflon Itatóban, ahol megtudtuk, hogyan kell jó kávét főzni és, hogy jó a Becherovka is, ha nincs pálinka. Ide visszatérünk még, feltéve, ha megállnak és nem építik be palotákkal az erdőt. 

Logisztika: Hűvösvölgyben hagytuk az autót a gyermekvasútnál. Onnan 63-as busszal elmentünk Nagykovácsi végállomáshoz. A zöld jelzésen elindultunk fel a Zsíros-hegyre, majd rátérve a kékre vissza Hűvösvölgybe.

Túrajelzések: 100%, remekül ki vannak táblázva az irányok, látnivalók. Az első tábla közvetlenül a buszmegállónál van, ahol leszálltunk.

Tippek: Zsíros-hegyre Nagykovácsiból 40 perc alatt felértünk, onnan több ösvényen is el lehet indulni, illetve van fent egy tisztás kutyát futtatni és persze a Muflon Itató a fáradt gazdinak.


Zsíros-hegyről

Remete-hegyről

Máriaremete

Nem hittünk a szemünknek. Igen, így is lehet segíteni a túrázókat!


Ez pedig kifejezetten nekem szólt, aki nem tudja, merre van jobbra és balra

Tapolca - Szigliget - Badacsonytördemic

Szeptember 29.,2012
~17 km/ 5 h

Amit láttunk:
Tapolca vasútállomás - Tanúhegyek - Bazaltorgonasípok - Szent György hegy - Szigliget - Badacsonytördemic

Közérzet:
Aszfalt - Szőlőtáblák - Présházak - Finom útszéli szőlő - Szerpentin - Kaptató - Tapolcai medence - Bazaltlépcsők - Borpincék - Aszfalt - Még több aszfalt - Várkapu - Ünneplés - Szüreti felvonulás - Fáradtság

Több, mint egy hónap telt el és eddig nem tudtam magam rávenni, hogy ezt a túrát lejegyzeteljem. Nem igazán tudnám megmagyarázni miért, a fáradtságon kívül nincsenek rossz emlékeim. Ha a részletekre nem is, a hosszú aszfaltútra tisztán emlékszem. Sétával kezdődött, végig, hosszan végig a tapolcai vasútállomástól a Kisapátiba tartó aszfaltúton. Jó félórás autókerülgetés után letértünk végre a szőlőtáblák közé. Persze, hogy nem hagytuk ki, megkóstoltuk kicsit az útra kicsüngő fürtöket. A présházakat látván eszembe jutott, hogy biztos lesz majd boros pince is a közelben. Elhagyva a szőlőtáblákat elkezdtünk felkapaszkodni a bazalt orgonasípokhoz. Meglepően gyorsan felértünk. Hatalmasak. Nem láttam még eddig közelről. Már ezért megérte a hosszú  aszfaltséta. Tovább sétálva emelkedtünk még kicsit és az ösvényről kiérve egy mezőn találtuk magunkat, a hegy tetején, ahonnan kitárult előttünk a Tapolcai medence a tanúhegyekkel. A mező mesébe illő, csak a lila tehenek hiányoztak. A padokon röviden megpihenve elindultunk lefelé a hegyről. Igazam volt, találtunk boros pincéket. De miután lefelé jövet elkavarodtunk kicsit a jelzésekben, ki kellett hagynunk. A következő másfél óra felejthető, már el is felejtettem. Hosszú, hosszú aszfaltséta, végig a bicikliúton, eljutottunk egészen a szigligeti vár kapujához. A hosszú aszfalton kutyagolás annyira elvette a kedvünket, hogy a várba már nem mentünk be, inkább megnéztük a szüreti felvonulást és visszaindultunk Tördemicre az autóhoz.  

Logisztika: Az autót Badacsonytördemic vasútállomáson hagytuk, elvonatoztunk Tapolcára és visszasétáltunk.

Tippek: A Szent György-hegy önmagában megéri. Össz-vissz két-három km. Ki lehet hagyni a sok aszfaltot.


Túrajelzések: 90% eltévedtünk lefelé jövet a Szent György-hegyről


Bazaltorgonák

Bazaltlépcső

A tanúhegyek

Dorog - Kesztölc - Piliscsév - Piliscsaba

November 3.,2012
~19 km (+2)/ 5 h

Amit láttunk:
Dorog, Piliscsaba vasútállomás - Kesztölc utcái - Piliscsév dombon ülő temploma - Kétágú hegy - Dorogi medence dombjai - Klastrompuszta 

Közérzet:
Napsütötte ösvények - Hosszan elnyúló mezők - Löszfal - Homokba süppedő bakancs - Susnyás - Apró falvak - Elveszett turisták - Dagonya

Szombat kora reggel indultunk, hogy elérjük a vonatot Dorog felé. Nem szeretek korán kelni, így nem indult jól a nap és sajnos nem is folytatódott jobban. Csak Dorogról kiérve, az ösvényre rálépve tudtam fellélegezni. Közben azon gondolkoztam, miért nem jelezték a honlapon, hogy felszedték a vonat síneket felújítás miatt és buszok közlekednek a Piliscsaba-Dorog vonalon, illetve a vonal közelében, nem érintve létfontosságú állomásokat. Nincs baj igazából a buszokkal, végül eljutottunk Dorogra a vasútállomáshoz. Csak egy órát csúsztunk, mire megtaláltuk a dorogi vasútállomást, ahol egy teremtett lélek nem volt. A pecsételés is elmaradt. Szerencsére a túra kárpótolt.
Mire ráleltünk végre a túra ösvényére, a kezdeti hideg és köd is eltűnt. Kellemesen melengető nap vette át a helyet. A Kétágú-hegy alatti mezőre felérve már rendesen kimelegedtünk. A mező hosszan vezetett a hegy lábánál, volt időnk gyönyörködni az alattunk elterülő völgyes, dombos, hegyes, apró falvakkal tarkított kilátásban. Kicsit úgy éreztem magam, mintha hobbit-falva terülne el a lábunk alatt. Elérve Klastrompusztát megpihentünk kicsit, találkoztunk pár elveszett turistával. Rémlett, hogy láttuk őket Piliscsabán, mielőtt felszálltunk a buszra, de úgy tűnik nem egy ösvényen jártunk. Ahogy leértünk Piliscsévbe, letakarítottuk a sarat a bakancsunkról és indultunk is tovább, hogy sötétedés előtt visszaérjünk. A löszös, homokos úton haladva, illetve inkább vánszorogva azon tűnődtünk, miért is csúsztunk meg reggel.  
Megkérdeztük reggel a buszon ugyan hol kell leszállni a dorogi vasútállomáshoz. Mire közölte egy középkorú hölgy, hogy a Fortunánál. Igen, köszönöm, mondtam, majd ő leszállt. Aztán párommal összenéztünk, de mi az a Fortuna? Így sikerült persze nem a Fortunánál leszállnunk. Ismét próbálkoztunk. Levettünk egy nénit a biciklijéről, ő helyi, tudnia kell, merre van a vasútállomás. Mondta is, "itt be egyenesen". Egy kilométert gyalogoltunk mire feltűnt a vasútállomás árválkodó épülete. Rohantunk is a pecsétért, bajuszos úr furán néz ránk, de azért elővett egy pecsétet, látom hezitál. Kérdezem mi a probléma, mire ő közli, hogy ide Dorog van írva a füzetbe. Igen, mondom, az lenne a cél. Rendben, de ez nem Dorog állomás. Séta vissza, buszra fel. Mindig megdöbbent az emberek segítőkészsége. Mire kielemeztük a reggeli helyzetet már be is értünk Piliscsabára. Úton az autóhoz elköszöntünk az utca kutyájától. Reggel kint sétált, most este már kerítés mögül köszönt el tőlünk.

Ami a legjobban tetszett: 
A Kétágú-hegy lába alatti mezőről letekinteni a Dorogi medencére

Logisztika: Piliscsaba vasútállomáson hagytuk az autót. Könnyen megtaláltuk. Azt már megtanultuk, hogy minden vasútállomás a Vasút utcában van. Innen terveztünk elvonatozni Dorogra, majd séta vissza Piliscsabára.

Tippek: A helyszíneket rövidebb úton is meg lehet közelíteni. Piliscsév főtere szimpatikus volt autóparkolás szempontjából, onnan kényelmesen fel lehet sétálni Klastrompusztára, majd onnan a mezőre, elég a kék jelzést követni végig a Basa utcán. Akár kutyával is. Kesztölc felől lankásabb, a Cseresznyéshát utcán indulva könnyebben meg lehet közelíteni ezeket a helyszíneket, bár elég kihalt volt a falu. Piliscsév és Piliscsaba közti szakasz önmagában nem sok látnivalót tartogat, ugyanezt tudnám elmondani a Dorog és Kesztölc közötti ösvényről.
Piliscsév, Hősök tere 47° 40' 43.5" N, 18° 49' 7.7" E
Kesztölc, Hársfa Söröző 47° 43' 4" N, 18° 46' 52.2" E

Túrajelzések: 110% egyértelmű kék jelzések iránymutatással, városon kívül és belül. Ez volt az első túránk, hogy nem tévedtünk el egyszer sem, sőt, már jó előre látszottak a jelzések, így sikerült gyorsan haladni

A susnyás

Klastrompuszta



A Kétágú-hegy mezeje

Út Piliscsabára

Piliscsaba





Balatonfüred - Papsokai templomrom

October 23.,2012
~500 m/10 perc

Ebéd előtt pont jó volt felsétálni a romokhoz, sütkérezni az elnyújtott padokon. A tihanyi apátságot is lehetne látni, ha nem építették volna be a domboldalt. Hosszú évek óta nem voltam arra. Meglepett, milyen szépen rendbe hozták.

Amit láttunk:
Papsoka falu Szent Mihály temploma. A falut a tihanyi bencés szerzetesek egyházi szolgálói lakták. Ez a templomrom és mellette a temető az egyetlen emléke a hajdan volt falvaknak.